Praeparálás nagy kiterjedésű approximalis caries esetén
A fogorvos a fogászati kezelés közben többnyire már roncsolt, s így a szú folytán betört a meggyengült zománczáróléc s a caries eleve hozzáférhető a rágófelszín felől is. Az üregalakítást ez esetben approximalisan kezdjük.
Az üreg határát mind a vestibulum oris, mind a cavum oris proprium felé ki kell hozni az áttekinthetetlen, az öntisztulásnak alá nem vetett és művileg sem egykönnyen tisztítható fogközből kb. az approximalis felszín áthajlásáig a vestibularis, ill. az orális felszínbe a fogorvos.
A fogszuvasodás kezelése
Hogy a fogászaton az üreg szólót e régióba hozzuk, sajnos, nem jelent feltétlen caries-védettséget, viszont e helyen a tömés szélén keletkező lepedék eltávolítható fogtisztítással, a tömés szélét pedig könnyen ellenőrizheti a fogorvos, hogy a záródás tökéletes-e, keletkezett-e kis hézag vagy másodlagosan új törnósszéli caries, amit a fogorvos kezel.
Egyben ki kell terjeszteni az approximalis üregrészt gingivalis irányba is egészen az ínyszélig. E célra a zománc-dentin határon a mélybe hatoló kis gömbfúrót alkalmazhatunk, esetleg kis gömb alakú csiszológyémántot.
Gömbfúróval hatolva előre, a támasztékától fosztott fogzománcot vagy magával a fúróval (belülről kifelé nyomva), vagy kézi műszerrel (zománcbárddal, vésővel) letörjük. A zománcot és a dentint egyszerre vehetjük el a turbinával forgatott gyémánttal vagy Widia-fúróval.
Az approximalis üregrész axiopulpalis falát a legcélszerűbb módon barázda- vagy inlay-fúróval, keskeny, henger alakú kővel, gyémánttal praeparáljuk, ez a fal nagyjából párhuzamos a fog hossztengelyével tisztítja a fogász.
Fogtechnikai részletek
Az approximalis caries mélyrehatolásától függetlenül lehetőleg csak fél zománcvastagságig érjen ez az üregrész a dentinbe (legalább ott, ahol a praeventiv extensio érdekében ép szövetekben praeparálunk), ahol a caries okozta roncsolás mélyebbre ér, a szuvas dentint később távolítja el a fogorvos.
Ha előbb a rágófelszínen többé-kevésbé szabályos I. osztályú üreget praeparáltunk, az approximalis praeparatio befejeztekor automatikusan kialakult a II. osztályú üregre jellemző „lépcső”: a fog rágófelszínével párhuzamos az occlusalis üregrész alapja, mely a pulpakamrától occlusalisan fekszik, egy fokkal közelebb esik az ínyszélhez az approximalis üregrész gingivalis fala, mely nagyjából ugyancsak a rágófelszínnel párhuzamos. E két fal képezi a „lépcső” két fokát, amelyeket az approximalis üregrész axiopulpalis fala köt össze. Ez a fal (mármint az approximalis üregrész axiopulpalis fala) kiálló élben találkozik az occlusalis felszín pulpalis falával (occlusoaxio-pulpalis „pozitív” él).
Előnyös a készítendő tömés tartóssága érdekében, ha ezt az élt kissé ferdére vagy gömbölydedre gyaluljuk. Itt van ti. á készülő tömés leggyengébb pontja, ahol könnyen törik el, ha az említett occluso-axiopulpalis élt a leírt módon eltüntetjük, a tömés éppen a leginkább- veszélyeztetett helyen vastagabb lesz, tehát kisebb lesz a törés veszélye.
A fog lyuk készítése
A leírt módon meghatározva az üreg kiterjedését kell kialakítanunk a tartási és az ellenállási formát a fogorvosnál. Ha MO-, illetve OD-üreget készítünk elő, arra vigyázzunk, hogy a rágófelszíni üregrész az ép approximalis felszín felé szélesedjék, s ott legyen a legkeskenyebb, ahol az approximalis üregrészbe megy át. Kisőrlőn így a fecskefark-retentiónak nevezett tartási forma alakul ki, ezzel analóg a nagyőrlők MO-, ill. OD-ürege a fogászat. Bizonyos tartási formát tudunk azonban az approximalis üregrészben is praeparálni, ha ezt az üregrészt a rágófelszíntől a gingiva felé vestibulo-oralis irányban szélesítjük, s ha az approximalis üregrészt vestibularis és orális falán a dentinben az axiopulpalis fal felé enyhén szélesedőre vágjuk. Az ellenállási forma magától alakul ki, ha simára praeparáljuk egyrészt az occlusalis üregrész pulpalis, másrészt az appro-ximalis üregrész gingivalis falát.
Tömés és vizsgálat a fogorvosi kezelésnél Budapesten.
Utolsó kommentek