Fogorvos

Budapesti fogászati kezelés

A pulpa védelme a kompozíciós tömőanyagok használatakor is fontos probléma, bár kisebb mértékben, mint konvencionális műgyantatöméskor. Majmon végzett kísérletben kompozíciós tömőanyagok hatására is súlyos pulpareakciót észleltek, ezt azonban megfelelő alábéleléssel ki lehetett védeni. Emberen a jó reakcióképességű pulpa általában nem károsodik, de az alábélelés (felületbevonó lakkal vagy cementtel) mindenképpen ajánlatos, ez a szigetelő' réteg a gyanta és a dentin ásványi fázisa között lejátszódó reakciót gátolja. Alábéle- lésre (dublírozásra) a foszfátcementen kívül polikarboxilát-cement is használható. Cinkoxid-eugenol alábélelést nem szabad alkalmazni, mert zavarja a poli- merizációt.

Tömőanyagok a fogászatban

A kompozíciós tömőanyagok egyes gyártmányai por és folyadék, más gyártmányok pedig kétféle paszta formájában kerülnek forgalomba. A kötési folyamat gyorsítására minden kiszerelt csomaghoz akcelerátort mellékelnek.

Az Addent XV. adagoltan, kapszulában kerül a fogorvoshoz, gépi keverés után injekciós fecskendőhöz hasonló szerkezettel kell az üregbe juttatni. A Concise két pasztakomponensből áll, az egyik maga az anyag, a másik a katalizátor. Az Adaptic is kétpasztás, megkötése után igen kemény, ez valószínűleg a benne levő kvarckristályoknak tulajdonítható. A szintén paszta + katalizátor formájában forgalomba kerülő Blendant előnye, hogy röntgenárnyékot ad. A Smile pasztakomponensét a gyári csomagban található állítható adagolóval az üreg nagysága szerint lehet mérni, a mért mennyiséghez kell egy vagy két csöpp katalizátort adni. A cseh gyártmányú Evicrol por + folyadék rendszerű, a por több színárnyalatban kerül forgalomba.

A budapesti fogorvos munkája

A jelenlegi megítélés tükrében a két paszta formájában forgalomba hozott kompozíciós tömőanyagok előnyösebbeknek bizonyultak a por és folyadék formájúaknái. Felszíni elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint a paszta/paszta komponensekből készült tömések felszíne simább volt: a felszínből nem álltak ki üveggolyócskák, így a tömés felszíne nem vált törmelékessé, ellentétben a por/folyadék keverékből készült tömésekkel. Összehasonlítható mikrostruktúra-vizsgálatokban a finomabb szemcséjű töltőanyagot tartalmazó tömések felülete simább volt.

Milyen fogtöméseket alkalmazunk általában

A töltőanyag üvegrészecskéinek felületi szilikatstrukturai es a mono-, ill. polimer között a tapadást (kötést) szilánok közvetítik. A kémiai kötés egyrészt az üveg, másrészt a szilán Si-atomjai között oxigénhíd révén keletkezik. A láncszerű szerkezetű szilánmolekula másik vegehez mind a DGEBA glicidil- csoportja, mind a DGEBA-val reakcióba lépett metakrilsav-maradék kötődhet.

Ugyancsak szilánok révén kötődik a műgyanta a fogszövethez. Először a
kemény fogszövet felületén elhelyezkedő vízmolekulákkal reagál a gamma- aminopropil-trietoxi-szilán, melléktermékként etanol keletkezik.

A fogorvos munkájának lépései

Második lépésben ez a reakciótermék kötődik a kemény fogszövet ásványi fázisához, melléktermékként víz szabadul fel.

Harmadik lépésben kapcsolódik a szilánlánc ellenkező végén álló amino- gyökhöz az epoxigyanta glicidilgyöke.

A természetes kemény fogszövetek ásványi (vagy különösképpen szerves) fázisával - még csak nem is hasonlítanak ezekhez -, használatuk a szilikát- cementtel és a konvencionális akriláttal szemben mégis lényeges haladást jelent. Keménységük és csekély hőtágulásuk a szilikátokéhoz, élszilárdságuk az akrilátokéhoz hasonlít, de kb. négyszer akkora nyomást viselnek el, mint a töltetlen műgyanták, s kb. kétszer olyan ellenállók abrasióval (kopással) szemben. A kompozíciós tömőanyagok polimerizációs zsugorodása is lényegesen, szüán közbeiktatása nélkül is keletkezhet kémiai kötés a hidroxilapatit és az akril- sav, ill. a DGEBA között, aminek létrehozatalában az amin-akcelerátor is részt vesz.
Jóllehet összetételükben a kompozíciós tömőanyagok távolról sem azonosak csekélyebb, hőtágulási együtthatójuk is csak kb. negyede a töltetlen műgyantákénak.

A fogzománc kezelése

A fog zománcához hasonló transzparenciájuk folytán lényegesen jobb az esztétikai hatásuk is. Hátrányuk viszont mindezek ellenére is valóban csekély kopásállóságuk. Annak ellenére, hogy a szervetlen részecskék a szerves mátrixhoz szilánnal kémiailag kötődnek, mégis gyakran előfordul, hogy szervetlen részecskék kikopnak a szerves alapanyagból, ez a tömésen felszíni anyagveszteséget okoz. Jobb és kiterjedtebb használhatóságuk ezért elsősorban a szerves és a szervetlen rész közötti kötés javításán múlik. Jellemző fizikai tulajdonságaikat - összehasonlítva a fogszövetek és az eddig használatos tömőanyagok azonos paramétereivel.