Fogorvos

Fogászati tanácsok Budapest

Fogászati implantálásra a fogorvosnál akkor kerül sor, ha foghiány lép fel. Ennek számos oka lehet, kezdve a baleseti fogvesztéstől egészen a menthetetlen, kihúzandó fogak pótlásáig. Egy saját fog pótlására kiváló megoldás a fogászati implantátum, mely tulajdonképpen egy (leggyakrabban titániumból készült) műgyökér, amit az állcsontba ültetnek.

Milyen előnyökkel jár egy fogászati implantátum beültetése?

• A kivehető fogpótlások kellemetlenségei kiküszöbölhetőek az implantátumra rögzített fogsorokkal
• Az implantátum megállítja a foghiány következtében fellépő csontpusztulást, ezáltal védi a szomszédos fogak egészségét és stabilitását is, kevesebb fogászati látogatásra van szükség.
• A fogimplantátum anyagaa fogorvosnál biokompatibilis titánium, vagy cirkónium, melyet a fog körüli szövetek gond nélkül befogadnak. A becsontosodás, vagyis az osszeintegráció után pontosan úgy fog funkcionálni, mint a saját foggyökér.
• Megfelelő gondozás mellett, rendszeres ellenőrzés mellett a fogorvosnál budapesten, igen megbízható és tartós megoldást nyújt foghiány esetén.
• Az implantátumra választható fémmentes korona magas esztétikájú megoldást jelent.

Milyen implantátumot ajánl a fogorvos?

Minden ember más-más anatómiai sajátossággal rendelkezik. A fogorvos célja, hogy az egyedi problémára személyre szabott megoldást kínáljon. Az implantátumok beültetésének lehetősége általában mindenki számára adott, de bizonyos feltételeket figyelembe kell venni. Ezért, egy alapos állapotfelmérést követően az implantációhoz szükséges csontmennyiség feltérképezésére három dimenziós Ct felvételt készítenek. Az így nyert információk birtokában az implantációs specialista kiválasztja az egyes problémára leginkább javasolt verziót. A fogászati implantátumok széles palettája lehetővé teszi, hogy az adott beavatkozást személyre szabott igényekhez igazítsák.

Érdemes olcsó fogászati implantátumot választani?

Ahhoz, hogy valóban tartós és megbízható fogpótlás szülessen, számos szempontot kell mérlegelni a fogászati rendelőben. Ami az egyik páciensnek x forintba kerül, az a másiknak fele annyiba, vagy esetleg háromszor annyiba is kerülhet esetleg. Szerencsés esetben tökéletes megoldást nyújthat egy szerényebb árú implantátum is. Azonban, nem az ár az egyetlen fontos tényező a fogászati implantációt tekintve. A fogorvos a kivizsgálást követően, a konzultáció során elmagyarázza a beavatkozáshoz javasolt implantátum család előnyeit és azt, hogy az adott problémára miért azt javasolja.

Milyen gyorsan pótolja az implantátum a saját fogat?

A budapesti foghiány pótlásának lényege, hogy mind esztétikailag, mind funkcionálisan újra harmóniát teremtsen az elvesztett fog helyén. Bizonyos esetekben csak egy fogat kell implantátummal pótolni, más esetben többet, vagy akár teljes foghiányt kell kiküszöbölni több implantátum beültetésével. Általánosan elmondható, hogy minél régebbre vezethető vissza a fog elvesztése, annál időigényesebb, és komplexebb a fogak pótlása a fogorvosnál. Megfelelő csontmennyiség megléte esetén akár azonnali fogpótlás is lehetséges, de általában 3-4 hónap csontosodási idő szükséges az implantátum becsontosodására, mielőtt a koronát, vagy hidat ráhelyezik. Amennyiben nem megfelelő az állcsont minősége, vagy mennyisége, akkor csontpótlás, esetleg arcüregemelés válhat szükségessé.

Fáj az implantálás?

A fogbeültetés teljes folyamata alatt érzéstelenítést alkalmaz a szájsebész, így nem kell számítani fájdalomérzetre.

Mit nyer a fogászati implantációval?

A meggyengült, hiányos fogazat az egész fogsor egészségét veszélyezteti. A kilazult, megdőlt fogak veszítenek erejükből, ellehetetlenül a rágás, kialakulnak az emésztési problémák.

Az állcsont elsorvadása pedig maga után vonja az arcvonások torzulását, gátlások kialakulását. Nehézségek jelentkezhetnek a beszédben, vállalhatatlanná válnak a közös étkezések.

A fogászati implantáció új lehetőséget teremt ahhoz, hogy kielégítően táplálkozhasson és megtarthassa a minőségi élethez szükséges szociális kapcsolatait.

A fogpótlás fogászati megoldásai

A fogorvos az amalgám tömés készítését akkor javasolja, ha a nagy- és a kisőrlők I., II. és V. osztályú üregeiben, a felső metszők foramen coecumjának I. osztályú üregeiben, esetleg az alsó metszők és a szemfog V. osztályú üregeiben, valamint a szemfog distalis felszínén praeparált üregekben. A fogorvosi rendelőben Budapest kerületében nagy gonddal készítik a fogtömést.

Eljárásunk a tömés készítésekor különbözik aszerint, hogy az üregnek megvan-e minden oldalfala (I. és V. osztályú üreg) vagy egyik, ill. mindkét oldalfala hiányzik (II. osztályú MO-, OD-, ill. MÓD-üreg). Az előbbi esetben egyszerű, az utóbbiban összetett amalgám tömés készül. Az amalgámot tömhetjük a praeparált, megfelelően megtisztított és szárított üregbe közbeiktatott réteg nélkül, de az üreg pulpalis fala és az amalgám közé cementréteget is iktathatunk - a fogorvos egyrészt dublírozás, másrészt cementalap formájában. Gyökérkezelt fogon különleges módszereket is alkalmazhatunk az amalgám tömés elhorgonyzására a fogászati klinikán.

A fogorvos a tömés során az alábbiakat veszi figyelembe:

• fogak állapota
• a fogászat lehetőségei
• az ellátásra érkező igényei
• a fogorvos szakmai ismeretei
• a szájsebészeti javallatok.

Milyen műszereket használ a fogorvos amalgám tömés készítésekor?

Az amalgámkeverő csészét és dörzsrudat használ a fogorvos, emellett jellemző az automata keverők használata is a budapesti fogászaton.
A megkevert amalgámból az egyes adagokat a legcélszerűbben amalgám- pisztollyal visszük a tömendő üregbe, így ti. bizton elkerülhetjük, hogy kezünkbe kelljen venni a megkevert amalgámot, aminek hátrányait már szintén tárgyaltuk. A pisztolyból az amalgám homogénnek tűnő rudacska formájában kerül az üregbe, ennek ellenére gondosan kondenzálni kell, hogy valóban homogén tömést nyerjünk.

A fogorvosi amalgámpisztoly leggyengébb pontja a dugattyú. A pisztolyt egyébként minden egyes használat után szét kell szedni, gondosan meg kell tisztítani, különben amalgámdarabkák rekednek meg benne, melyek megkeményedve a pisztolyt javíthatatlanul használhatatlanná tennék a fogászat helyiségében.

A pisztollyal úgy vesszük fel az amalgámot a keverőcsészéből, hogy üreges végét ismételten is belenyomjuk az amalgám tömegébe, rugó nyomására járó kis dugattyú löki ki a felvett amalgámot az üregbe.

Egyéb fogászati tömőeszközök

Ha pisztoly nem áll rendelkezésre a fogászaton, a fogorvos gumikesztyűs kézzel, ill. ujjakkal recés amalgámtömő fejére is nyomhat kis adagokat. A kúpszerű amalgámadag jól tapad a tömő recés végű fején, és akkor sem esik le róla, ha lefelé fordítva vesszük kézbe. A pisztollyal szemben ennek az eljárásnak az az előnye, hogy egyszerre mindig csak kis adagot tudunk az üregbe vinni, és így könnyebben tudjuk gondosan kondenzálni a fogorvosnál.

A fogorvosi amalgámtömő fejének homlokfelszíne lapos, többnyire rácsszerűen recézett, használható azonban sima homlokfelszínű tömő is Budapesten. Különböző nagyságú és alakú tömők használatosak, amelyekre nézve szintén érvényes az a kézi műszerek tárgyalásakor már ismertetett szabály, hogy a műszer munkavégének a nyél egyenes meghosszabbításába kell esnie, hogy könnyedén tudjunk erőt kifejteni vele, e célból - a munkavég hosszától és hajlatától függően - esetleg egy vagy két kontraszöggel kell az elkerülhetetlen görbületet kiegyenlíteni.

Általános fogászati kérdések

Általában a 6 centifokban hajlított tömőkkel bármilyen üreg bármelyik részébe elérünk, bizonyos célokra azonban 24 centifokban hajlított tömők ajánlhatók. A recés végű tömőkön kívül használunk sima, lapos végű, valamint gömbben végződő tömőket is.

Használatos az amalgám kondenzálására az üregben gépi erővel forgatott szerszám is, amilyen pl. a Bergendal-féle vibrátor. Ezúton lényegesen jobban tömöríthető az amalgám, mint ha kézi erővel kondenzáljuk.
A géppel kondenzált amalgám nyomásszilárdsága mintegy 1,4-1,7-szer nagyobb a kézierővel tömörítetténél. A vibrátoros tömörítés lényeges előnye, hogy az esetleges higanyfölösleget a felszínre juttatja, innen gyorsan el kell távolítani, mielőtt az üreg mélyebb részén kondenzált amalgám újból felissza, ill. mielőtt újabb adag amalgámot viszünk az üregbe.

Budapesti fogászati kezelés

A pulpa védelme a kompozíciós tömőanyagok használatakor is fontos probléma, bár kisebb mértékben, mint konvencionális műgyantatöméskor. Majmon végzett kísérletben kompozíciós tömőanyagok hatására is súlyos pulpareakciót észleltek, ezt azonban megfelelő alábéleléssel ki lehetett védeni. Emberen a jó reakcióképességű pulpa általában nem károsodik, de az alábélelés (felületbevonó lakkal vagy cementtel) mindenképpen ajánlatos, ez a szigetelő' réteg a gyanta és a dentin ásványi fázisa között lejátszódó reakciót gátolja. Alábéle- lésre (dublírozásra) a foszfátcementen kívül polikarboxilát-cement is használható. Cinkoxid-eugenol alábélelést nem szabad alkalmazni, mert zavarja a poli- merizációt.

Tömőanyagok a fogászatban

A kompozíciós tömőanyagok egyes gyártmányai por és folyadék, más gyártmányok pedig kétféle paszta formájában kerülnek forgalomba. A kötési folyamat gyorsítására minden kiszerelt csomaghoz akcelerátort mellékelnek.

Az Addent XV. adagoltan, kapszulában kerül a fogorvoshoz, gépi keverés után injekciós fecskendőhöz hasonló szerkezettel kell az üregbe juttatni. A Concise két pasztakomponensből áll, az egyik maga az anyag, a másik a katalizátor. Az Adaptic is kétpasztás, megkötése után igen kemény, ez valószínűleg a benne levő kvarckristályoknak tulajdonítható. A szintén paszta + katalizátor formájában forgalomba kerülő Blendant előnye, hogy röntgenárnyékot ad. A Smile pasztakomponensét a gyári csomagban található állítható adagolóval az üreg nagysága szerint lehet mérni, a mért mennyiséghez kell egy vagy két csöpp katalizátort adni. A cseh gyártmányú Evicrol por + folyadék rendszerű, a por több színárnyalatban kerül forgalomba.

A budapesti fogorvos munkája

A jelenlegi megítélés tükrében a két paszta formájában forgalomba hozott kompozíciós tömőanyagok előnyösebbeknek bizonyultak a por és folyadék formájúaknái. Felszíni elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint a paszta/paszta komponensekből készült tömések felszíne simább volt: a felszínből nem álltak ki üveggolyócskák, így a tömés felszíne nem vált törmelékessé, ellentétben a por/folyadék keverékből készült tömésekkel. Összehasonlítható mikrostruktúra-vizsgálatokban a finomabb szemcséjű töltőanyagot tartalmazó tömések felülete simább volt.

Milyen fogtöméseket alkalmazunk általában

A töltőanyag üvegrészecskéinek felületi szilikatstrukturai es a mono-, ill. polimer között a tapadást (kötést) szilánok közvetítik. A kémiai kötés egyrészt az üveg, másrészt a szilán Si-atomjai között oxigénhíd révén keletkezik. A láncszerű szerkezetű szilánmolekula másik vegehez mind a DGEBA glicidil- csoportja, mind a DGEBA-val reakcióba lépett metakrilsav-maradék kötődhet.

Ugyancsak szilánok révén kötődik a műgyanta a fogszövethez. Először a
kemény fogszövet felületén elhelyezkedő vízmolekulákkal reagál a gamma- aminopropil-trietoxi-szilán, melléktermékként etanol keletkezik.

A fogorvos munkájának lépései

Második lépésben ez a reakciótermék kötődik a kemény fogszövet ásványi fázisához, melléktermékként víz szabadul fel.

Harmadik lépésben kapcsolódik a szilánlánc ellenkező végén álló amino- gyökhöz az epoxigyanta glicidilgyöke.

A természetes kemény fogszövetek ásványi (vagy különösképpen szerves) fázisával - még csak nem is hasonlítanak ezekhez -, használatuk a szilikát- cementtel és a konvencionális akriláttal szemben mégis lényeges haladást jelent. Keménységük és csekély hőtágulásuk a szilikátokéhoz, élszilárdságuk az akrilátokéhoz hasonlít, de kb. négyszer akkora nyomást viselnek el, mint a töltetlen műgyanták, s kb. kétszer olyan ellenállók abrasióval (kopással) szemben. A kompozíciós tömőanyagok polimerizációs zsugorodása is lényegesen, szüán közbeiktatása nélkül is keletkezhet kémiai kötés a hidroxilapatit és az akril- sav, ill. a DGEBA között, aminek létrehozatalában az amin-akcelerátor is részt vesz.
Jóllehet összetételükben a kompozíciós tömőanyagok távolról sem azonosak csekélyebb, hőtágulási együtthatójuk is csak kb. negyede a töltetlen műgyantákénak.

A fogzománc kezelése

A fog zománcához hasonló transzparenciájuk folytán lényegesen jobb az esztétikai hatásuk is. Hátrányuk viszont mindezek ellenére is valóban csekély kopásállóságuk. Annak ellenére, hogy a szervetlen részecskék a szerves mátrixhoz szilánnal kémiailag kötődnek, mégis gyakran előfordul, hogy szervetlen részecskék kikopnak a szerves alapanyagból, ez a tömésen felszíni anyagveszteséget okoz. Jobb és kiterjedtebb használhatóságuk ezért elsősorban a szerves és a szervetlen rész közötti kötés javításán múlik. Jellemző fizikai tulajdonságaikat - összehasonlítva a fogszövetek és az eddig használatos tömőanyagok azonos paramétereivel.

A fogorvosi munka titkai

A fogorvosnál lényegesen jobb a tömés tartása a fog mindkét approximalis felszínére kiterjedő - MOD - üregben, ez esetben mindkét approximalis üregrészben kiképezzük a vestibularis és az orális fal enyhe szétterülését az íny irányába, és e falakon a dentinben a kisfokú "alávágást". Ilyenkor a fogászaton szélesebbre alakítjuk az összeköttetést az occlusalis üregrész és az approximalis részek között, mert a megkeményedett plasztikus tömés egységet alkot a MOD-üregben, s az egyik approximalis üregrész tömése biztosan megakadályozza, hogy a tömés a másik approximális oldal felé kiessék.

Igen gondosan kell elvégeznünk a műszeres praeparálás utolsó mozzanatát, az üreg zománcszéleinek megmunkálását, ezért csak biztos kezű fogorvos végezheti. Az occlusalis üregrészben ezt ugyanúgy végezzük, mint I. osztályú üregben.

Az approximalis üregrész orális és vestibularis falán a vésővel vagy zománcbárddal történő megmunkálás helyett finom papírkoronggal csiszolhatjuk ferdére és simára a zománcfalat. A gingivalis zománcfal kifogástalan megmunkálására elsősorban kézi műszer, éspedig gingivaszél-simító (-faragó) alkalmas. Mesialis üregben a 80, distalisban a 95 centifokos műszerrel automatikusan tudjuk kialakítani a gingivalis zománcszél ferdeségét, s így nem marad támasztatlan zománcprizma. Kellő gyakorlattal helyette kis gömbfejű gyémántot is használhatunk. Ha figyelmesen dolgozunk, ezzel sem sértjük meg az ínyszélt.

Két szomszédos fog egymás felé tekintő approximalis felszínének praeparálása

A fogászaton ilyenkor a fogorvos a feltárást egyszerűsíthetjük. Kis kiterjedésű caries esetében a két zárólécet egyszerre csiszoljuk át lencse alakú gyémánttal, keskeny, mintegy 6-8 mm átmérőjű kővel. Ezt követően mindkét fogon az előbbiekben leírt jellegzetes praeparálást végezzük: előbb a rágófelszínen alakítunk ki I. osztályú üreget, azután praeparáljuk az approximalis felszín üregét, az approximalis lépcsőt.

M0- vagy OD-tömésű fog ép approximalis felszínén támadt caries
A fog nagyságától és a meglevő tömés minőségétől függően kétféleképpen járhatunk el. Többnyire eltávolítjuk a meglevő tömést, és MOP-üreget praeparálunk. Ha viszont a régi tömés széli záródása mindenütt kifogástalan (ezt a tömés gingivalis szélén a legmegbízhatóbb módon röntgenképen tudjuk ellenőrizni), ennek rágófelszíni részébe vágjuk az új approximalis tömés elhorgonyzására szolgáló rágófelszíni üregrészt.

Fogászati műszerek használata

Ilyenkor igen gondosan kell kialakítanunk a rágófelszínen, ill. a tömésben az új approximoocclusalis tömés tartását, amit a fogász biztos kézzel készít. Erre természetesen csak akkor van lehetőségünk, ha a fog rágófelszíne eléggé nagy kiterjedésű. Kisőrlőkön erre nincs mód, felső nagyőrlőn esetleg nincs is szükség rá, mert az egyik approximalis felszín tömését elegendő a rágófelszínen a crista transversáig terjedő részben elhorgonyoznunk, tehát felső nagyőrlőn a crista transversát is roncsoló rágófelszíni szuvasodás esetén, alsó nagyőrlőn pedig egyéni megítélés szerint kísérelhetjük meg ilyen úton a sufficiens approximalis tömés megtartását.

Általában a fogorvos előnyösebb a régi tömést eltávolítva MOD-üreg előkészítése, ill. -tömés készítése. A fogorvos eme dilemmája elkerülhető, ha csak az egyik approximalis felszín szuvasodása esetén sem MO-, ill. OD-üreget, hanem eleve MOD-üreget alakít ki. Általában a praeventiv extensio elvének ilyen mértékű követését is helyesnek véljük kisőrlőkön, ha betétet készítünk, amikor az eleve nem szuvas approximalis felszínen nyeső praeparálást végezhetünk a fogászaton.